Birtokvédelem

Abban az esetben, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában
jogalap nélkül háborítják, birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelem alapját a birtoklás ténye
képezi, nem pedig a tulajdonjog, vagy a birtokos jogai, így még jogalap nélküli birtoklót sem
lehet megfosztani a birtokától.
A birtokvédelem egy olyan jogvédelmi eszköz, amely a legtöbb zavaró magatartásnál, vagy
területvitánál igénybe vehető. A birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől tilos
önhatalommal szerezte meg a birtokot. Az albirtokost is birtokvédelem illeti meg a
főbirtokossal szemben, jogcíme alapján. Közös birtok fennállása esetén a birtokvédelem
mindegyik birtokost önállóan megilleti, és akármelyik birtokos követelheti a dolog közös
birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre,
jogcímük alapján.

A birtokvédelem possessorius útja

A Ptk. 5:8.§-a kimondja, hogy a birtokos egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti
birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző ekkor az eredeti
birtokállapotot helyreállítja, a birtoksértőt e magatartástól eltiltja. Kivételt képez az az eset,
ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, vagy
birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Célszerűnek bizonyul ez a birtokvédelmi
eszköz, ugyanis kevesebb mérlegelést igényel.
A jegyző határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak közigazgatási úton. Aki sérelmesnek
tartja a határozatot, a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérheti a bíróságtól a
másik féllel szemben indított perben a határozat megváltoztatását. A birtokperben pedig a
birtokláshoz való jogosultság alapján dönt a bíróság.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három
napon belül végre kell hajtania. Nincs halasztó hatálya a keresetindításnak a jegyző által
hozott határozat végrehajtására. Ezzel ellentétben a keresetindítás automatikusan halasztó
hatályú, ha jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az
érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdéskörében pert indított.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján arra számíthatunk, hogy határozatot
megváltoztatják, a bíróság jogosult elrendelni a jegyző által hozott határozat
végrehajtásának felfüggesztését.

Önhatalom

Csak kivételes esetben lehet a birtokháborítást saját erővel elhárítani, ugyanis jogaink
érvényesítését bírói útra kell terelni és nem lehet megsérteni a jogállamiság elvét.
Abban az esetben, amikor a birtoklási jog támadásnak van kitéve, az önhatalom szolgálhatja:
– az elveszett birtok visszaszerzését,
– a birtok megvédését,
– a birtoksértő feltartóztatását.
A jogos önhatalmat csak a birtokos veheti igénybe és kizárólag a birtoksértő aktus idején.
Emellett fizikai erővel is felléphet, viszont a visszaszerzéshez szükséges mértéket nem lépheti
túl, amennyiben ezt megteszi, tilos önhatalmat alkalmaz.