Uncategorized

Az őrzés-védelem egyik legfontosabb területe az objektumvédelem, amely
biztonsági szempontból kiemelt jelentőségű létesítmények, tárgyak
vagyon- és személyvédelmét szavatolja. Az objektumvédelem több
alrendszerből felépülő, komplex őrzés-védelmi szolgáltatás, amely
magában foglalja mind a mechanikai védelmi eszközök és elektronikai
jelzőrendszerek, mind pedig az élőerős őrzés alkalmazását. Legyen szó
céges telephelyek, ipari vagy kereskedelmi létesítmények, gyárépületek
vagy egyéb speciális rendeltetésű területek őrzés-védelméről, a
FORTRESSTEAM KFT. professzionális és tapasztalt csapatára mindig
számíthat. Forduljon hozzánk bizalommal!

Mi az objektumvédelem, és miért fontos?

Az őrzés-védelem területén az objektum fogalma alatt általában a védelmi
szempontból értékes vagy fontos létesítményeket, illetve tárgyakat értjük,
amelyek biztonsága és védelme kiemelt fontossággal bír.

Az objektumvédelem célja, hogy az őrzött- védeni rendelt területen belül
biztosítsa az értékes javak, így például az ingatlanok, járművek,
berendezések vagy egyéb értéktárgyak védelmét

az illetéktelen behatolásokkal, vandalizmussal és egyéb károsító eseményekkel
szemben, illetve ezek megelőzése érdekében.
Az objektumvédelmi szolgáltatással a céges tulajdon védelmén túl
továbbá biztosítható a munkavállalók és az ügyfelek
biztonsága, valamint a károkozás, lopás és vandalizmus kockázatának
csökkentésével a jelentős anyagi veszteségek és a cég hírnévvesztése
is elkerülhető.

A személy- és vagyonőri tevékenység már évezredekkel ezelőtt megjelent a fejlett
társadalmakban, személyek, objektumok vagy vagyontárgyak védelme érdekében.
Kezdetben kevés szabály vonatkozott erre a „munkakörre”, a kor előrehaladtával
azonban biztonsági őr jogai is jogszabályi keretek közé kerültek. Bár jogosan
feltételezhetünk egy bizonyos hatalmi pozíciót vele kapcsolatban, intézkedéseit
kizárólag a törvény keretei között, az intézkedés alá vont személy személyiségi
jogainak lehető legnagyobb tiszteletben tartása mellett foganatosíthatja. A biztonsági
őr tekintélyt parancsoló megjelenése ellenére sem tehet meg bármit, a gumibot és a
gázspray bevetésére vagy testi kényszer alkalmazására is kizárólag indokolt esetben
kerülhet sor. Vitás helyzetben pedig sokszor a vagyonőr felelőssége lehet, hogy
intézkedése jogszerűségét igazolja. Bejegyzésünkben a biztonsági őr jogait nézzük
meg egy kicsit közelebbről, részletesen kitérve az általa foganatosítható
intézkedésekre, valamint azok jogszabályi feltételeire is.

Mit jelent a biztonsági őr kifejezés?

Amit a köznyelvben biztonsági őrként emlegetünk, arra a szakzsargon általában a
személy- és vagyonőr kifejezéssel hivatkozik. Tevékenységüket rendezvények
biztosítása, személyek és vagyontárgyak védelme, valamint a megbízó érdekeinek
érvényre juttatása érdekében fejtik ki. Egységes szabályozás vonatkozik rájuk, így
ugyanazon jogok illetik és kötelezettségek terhelik őket, akár szállítmányt,
rendezvényt őriznek, vagy éppen személyt védnek.

Fontos különbség, hogy amíg az állam nevében eljáró rendvédelmi szervek
hivatásos állománya szolgálati viszonyban látja el feladatát, addig a biztonsági őrök
nem számítanak hivatalos személynek, hiszen tevékenységüket megbízási
szerződés keretében végzik. Ugyanakkor a személy- és vagyonőrök nem portások
vagy telepőrök, hiszen tevékenységük a törvény hatálya alá tartozik, azt kizárólag
hatósági igazolvány birtokában végezhetik. Ez pedig olyan többlet jogosultságokat
biztosít számukra, mint a csomagok ellenőrzése, vagy a kényszerítő eszközök
használata.(ha nagyon muszáj)
A Személy és vagyonőr szakma nem csak egy munka, több annál.Többeknek
hivatás tudat és ezért tudják tiszta szívvel ellátni a szolgálatokat probléma mentesen.

Abban az esetben, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában
jogalap nélkül háborítják, birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelem alapját a birtoklás ténye
képezi, nem pedig a tulajdonjog, vagy a birtokos jogai, így még jogalap nélküli birtoklót sem
lehet megfosztani a birtokától.
A birtokvédelem egy olyan jogvédelmi eszköz, amely a legtöbb zavaró magatartásnál, vagy
területvitánál igénybe vehető. A birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől tilos
önhatalommal szerezte meg a birtokot. Az albirtokost is birtokvédelem illeti meg a
főbirtokossal szemben, jogcíme alapján. Közös birtok fennállása esetén a birtokvédelem
mindegyik birtokost önállóan megilleti, és akármelyik birtokos követelheti a dolog közös
birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre,
jogcímük alapján.

A birtokvédelem possessorius útja

A Ptk. 5:8.§-a kimondja, hogy a birtokos egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti
birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző ekkor az eredeti
birtokállapotot helyreállítja, a birtoksértőt e magatartástól eltiltja. Kivételt képez az az eset,
ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, vagy
birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Célszerűnek bizonyul ez a birtokvédelmi
eszköz, ugyanis kevesebb mérlegelést igényel.
A jegyző határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak közigazgatási úton. Aki sérelmesnek
tartja a határozatot, a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérheti a bíróságtól a
másik féllel szemben indított perben a határozat megváltoztatását. A birtokperben pedig a
birtokláshoz való jogosultság alapján dönt a bíróság.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három
napon belül végre kell hajtania. Nincs halasztó hatálya a keresetindításnak a jegyző által
hozott határozat végrehajtására. Ezzel ellentétben a keresetindítás automatikusan halasztó
hatályú, ha jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az
érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdéskörében pert indított.
Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján arra számíthatunk, hogy határozatot
megváltoztatják, a bíróság jogosult elrendelni a jegyző által hozott határozat
végrehajtásának felfüggesztését.

Önhatalom

Csak kivételes esetben lehet a birtokháborítást saját erővel elhárítani, ugyanis jogaink
érvényesítését bírói útra kell terelni és nem lehet megsérteni a jogállamiság elvét.
Abban az esetben, amikor a birtoklási jog támadásnak van kitéve, az önhatalom szolgálhatja:
– az elveszett birtok visszaszerzését,
– a birtok megvédését,
– a birtoksértő feltartóztatását.
A jogos önhatalmat csak a birtokos veheti igénybe és kizárólag a birtoksértő aktus idején.
Emellett fizikai erővel is felléphet, viszont a visszaszerzéshez szükséges mértéket nem lépheti
túl, amennyiben ezt megteszi, tilos önhatalmat alkalmaz.